Magyar Tartalékosok Országos Szövetsége, Budapest

Pár szó a MATASZ-ról, és a budapesti szervezetről

A MATASZ a Fővárosi Bíróságnál bejegyzett társadalmi szervezet, amelynek célja a tartalékosok összefogása, és amely szervezetet, mint ilyet a Magyar Honvédség a NATO felé bejelentett. A Magyar tartalékosokat tömöríti, ápolja kapcsolatukat a honvédséggel, programokat szervez a részükre. A célja az, hogy aki egyszer katona volt, az ne vesszen el a honvédség társadalmi kapcsolata számára.

Taglétszámunk Pest megyében: 160 fő

2/2002. (IV. 10.) HM rendelet
az önkéntes tartalékos jogviszony szabályozásáról

A honvédelemről szóló - többször módosított - 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 10. §-ának g) pontja, valamint a sor- és tartalékos katonai szolgálat teljesítése rendjének változásában érintett törvények módosításáról szóló 2001. évi XLIV. törvény 45. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az önkéntes tartalékos jogviszony létesítésére, tartalmára és az eljárás rendjére vonatkozóan a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya a Magyar Honvédségre, továbbá a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetekre (a továbbiakban együtt: Honvédség), illetőleg a Honvédség szervezeteinél mozgósítási beosztásra tervezett hadkiegészítési állomány és a tényleges katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos állomány tagjaira terjed ki.

Önkéntes tartalékos jogviszony létesítése

2. §

(1) Önkéntes tartalékos jogviszony önként jelentkezés alapján, kérelemre, a tartalékos katona és a Honvédség között megkötött szerződéssel jön létre.

(2) Az önkéntes tartalékos jogviszony a tartalékos katonai szolgálat teljesítésének időszakára (a továbbiakban: tényleges katonai szolgálat) és a katonai szolgálat teljesítésével nem járó rendelkezésre állás időszakára (a továbbiakban: a rendelkezésre állási időszak) tagozódik.

3. §

Az önkéntes tartalékos katonák által betölthető beosztásokat a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) határozza meg.

4. §

(1) Az önkéntes tartalékos állományt a Hvt. 47. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tartalékos állományból, toborzás útján kell biztosítani.

(2) Az önkéntes tartalékos állomány toborzását - együttműködve az érintett katonai szervezetekkel - a megyei (fővárosi) hadkiegészítő parancsnokságok (a továbbiakban: hadkiegészítő parancsnokság) végzik.

Jelentkezés

5. §

(1) Az önkéntes tartalékos jogviszony létesítésére vonatkozó kérelmet a hadköteles írásban az állandó lakhelye szerinti hadkiegészítő parancsnokságnál vagy a Honvédség katonai szervezeteinél nyújthatja be.

(2) A hadkiegészítő parancsnokságon, illetve a katonai szervezetnél önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkező hadkötelessel jelentkezési lapot kell kitöltetni.(3) A katonai szervezetnél jelentkező hadköteles kérelmét és az általa kitöltött jelentkezési lapot meg kell küldeni az illetékes hadkiegészítő parancsnokság részére.(4) Az önkéntes tartalékos jogviszony létesítésére jelentkező adatait a hadköteles nyilvántartás alapján a hadkiegészítő parancsnokság ellenőrzi. Az ellenőrzést a jelentkező által kitöltött jelentkezési lapon rögzíteni kell.(5) A hadkiegészítő parancsnokságon jelentkező hadkötelest - személyi adatainak ellenőrzése után - a tervezett szolgálati hely szerint illetékes katonai szervezethez, az előzetesen egyeztetett időpontra útba kell indítani.(6) A jelentkeztetéssel kapcsolatos eljárási rendet külön jogszabály tartalmazza.

Szerződés kötése

6. §

(1) Az önkéntes tartalékos jogviszony az állományilletékes vagy a megalakításért felelős katonai szervezet parancsnoka (a továbbiakban: állományilletékes parancsnok) és a tartalékos hadköteles között megkötött szerződés alapján határozott időre létesül. A szerződés időtartama megegyezik a Hjt. 41. §-ának (3) bekezdésében meghatározottakkal, mely a szerződés lejártakor meghosszabbítható.

(2) Az önkéntes tartalékost a szerződés hatálybalépésével egyidejűleg mozgósítási beosztásba kell tervezni.(3) Az önkéntes tartalékosok esetében - a mozgósítási beosztás betöltésére vonatkozó követelményeken túl - az iskolai végzettségi követelményeknél a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak szolgálati viszonyáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerződéses katonákra vonatkozó előírásait kell alkalmazni.(4) Az önkéntes tartalékosokkal szembeni egészségügyi, pszichikai és fizikai követelmények megegyeznek a tartalékos hadkötelezettekre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározottakkal.(5) A tervezett szolgálati helyre - a katonai szervezettel egyeztetett időpontban - a hadkiegészítő parancsnokság tájékoztatása (felhívása) alapján megjelenő önkéntes tartalékossal is az állományilletékes parancsnok köt szerződést.(6) Az önkéntes tartalékos jogviszony legfeljebb a hadkötelezettség felső korhatáráig tarthat.(7) A szerződés négy eredeti példányban készül, melynek egy-egy példányát a szerződő felek, a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság és a pénzügyi és számviteli szolgálat kapják.

Tényleges katonai szolgálatra igénybevétel

7. §

(1) Az önkéntes tartalékosok tényleges katonai szolgálatra történő (beosztás előtti felkészítésre, továbbképzésre) igénybevételét az alakulat éves kiképzési programja alapján az állományilletékes parancsnok tervezi meg.

(2) A tényleges katonai szolgálatra a katonai szervezetek igényének megfelelően, az állományilletékes parancsnok által küldött értesítés alapján az önkéntes tartalékos köteles bevonulni.(3) Az önkéntes tartalékos katonai beosztásra való felkészítésével és kiképzésével kapcsolatos követelményeket a HVKF határozza meg.(4) A önkéntes tartalékos katonai beosztásra történő felkészítésére és az éves kötelező továbbképzésére előírt időtartamot az állományilletékes katonai szervezetnél, lehetőség szerint egyhuzamban kell teljesíteni. A felkészültségtől függően, a beosztás előtti felkészítésre meghatározott idő 10 nappal csökkenthető.(5) A tényleges katonai szolgálatra bevonuló önkéntes tartalékost a részére tervezett mozgósítási beosztásban kell foglalkoztatni. 

(6) Az önkéntes tartalékosok rendfokozati előmenetelére a Hjt. 84. §-ának (2) bekezdésében meghatározott rendfokozati előmeneteli szabályokat kell figyelembe venni.

(7) A behívásról értesítést kapott önkéntes tartalékos tényleges katonai szolgálata adott éven belül egészségi, tanulmányi vagy családi, illetve fontos személyi érdek alapján kérelmére átütemezhető. A kérelmet írásban kell benyújtani az állományilletékes parancsnok részére, aki a behívás új időpontjáról értesíti a kérelmezőt.

Személyi okmánnyal történő ellátás

8. §

(1) Az állományilletékes katonai szervezet parancsnoka az önkéntes tartalékos jogviszony létesítésére megkötött szerződés végrehajtása érdekében írásban értesíti a hadköteles lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságot.

(2) A szerződés megkötésekor a katonai szervezet kiállítja és az önkéntes tartalékos részére kiadja az “ÖNKÉNTES TARTALÉKOS BETÉTLAP a katonai igazolványhoz” (a továbbiakban: Betétlap) megnevezésű okmányt.(3) A katonai szervezet értesítése alapján a hadkiegészítő parancsnokság a hadköteles részére kiadja a hadköteles katonák katonai igazolványának Törzslapját. A (2) és (3) bekezdés szerinti Betétlapot és Törzslapot a hadköteles köteles megőrizni az önkéntes tartalékos jogviszony fennállásának teljes időszakában.(4) A hadkiegészítő parancsnokság az állományilletékes katonai szervezet által megküldött szerződés alapján az önkéntes tartalékos Szolgálati adatlapját és személyi igazoló jegyét a szerződés hatálybalépéséig megküldi a katonai szervezet részére.(5) A katonai igazolvány Törzslapjával nem rendelkező önkéntes tartalékos esetében a hadkiegészítő parancsnokság a Törzslapot - a szükséges adatok és fénykép megküldésével - a Katonai Okmánykezelő Irodától igényli.(6) A tényleges katonai szolgálatból leszerelt önkéntes tartalékos Szolgálati adatlapját és személyi igazoló jegyét (a rendelkezésre állás időszakában) a katonai szervezet személyügyi szerve kezeli és tárolja.(7) A tényleges katonai szolgálat leteltekor az önkéntes tartalékos részére a teljesített szolgálatról igazolást kell kiadni.(8) A katonai szervezet a szerződés megszűnésekor a tartalékostól a Betétlapot és Törzslapot bevonja. A Törzslapot, a Szolgálati adatlapot és a személyi igazoló jegyet a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság részére 10 munkanapon belül megküldi. A Betétlapot - a számadásköteles okmányokra vonatkozó ügyviteli előírások betartásával - saját hatáskörében megsemmisíti.

Illetmények és egyéb juttatások

9. §

(1) Az önkéntes tartalékos külön jogszabályban meghatározott módon illetményre, rendelkezésre állási díjra, egyes költségtérítésekre és támogatásokra jogosult.

(2) Az önkéntes tartalékost egy rend téli hadiruházattal kell ellátni, amelynek tárolását a katonai szervezet végzi. A hadiruházatot az összkészlet részeként, név szerint, a fenntartási készlettől elkülönítve kell tárolni és nyilvántartani.(3) Az önkéntes tartalékost a tényleges katonai szolgálat idejére természetbeni élelmezés illeti meg.(4) Az önkéntes tartalékost tényleges katonai szolgálata idején a rendfokozati állománykategóriájának és beosztásának megfelelően, a tényleges katonai szolgálatot teljesítő állományra meghatározott normák szerint kell ellátni egyéni fegyverzettel, műszaki felszereléssel és vegyivédelmi eszközökkel. Az egyéni felszerelést a tényleges katonai szolgálat idejére az önkéntes tartalékos részére át kell adni.(5) A tiszti, tiszthelyettesi rendfokozatú önkéntes tartalékos elhelyezése nőtlenszállón, annak hiánya esetén laktanyai elhelyezés keretében, a sorkatonai szolgálatot teljesítőktől elkülönülten történik. A rendfokozat nélküli és tisztes önkéntes tartalékost laktanyai elhelyezés keretében a sorköteles állománytól elkülönítve kell elhelyezni.(6) Az önkéntes tartalékos jogviszonyra kötött szerződés időtartama alatt a beosztás ellátásához és az előmenetelhez szükséges továbbképzéseket, valamint azok költségeit az elöljáró békeszervezet éves tervében kell megtervezni.(7) A Honvédség szociális-jóléti ellátórendszere szolgáltatásai közül az önkéntes tartalékos a tényleges katonai szolgálata alatt egészségügyi ellátásra, csoportos életbiztosításra és a szerződés teljes időtartama alatt családsegítő szolgáltatásra, kulturális és sportlétesítmények szolgáltatásaira, valamint elő- és utószezonban a honvédségi üdülők önköltséges térítési formában történő igénybevételére, a szolgálatteljesítéssel összefüggő haláleset esetén kegyeleti ellátásra jogosult.(8) A (7) bekezdésben foglalt szolgáltatások igénybevételének részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

Nyilvántartás és adatszolgáltatás

10. §

A hadkiegészítő parancsnokságon az önkéntes tartalékost - a hadköteles nyilvántartás rendszerében, megkülönböztető jelzéssel - mozgósítási beosztásra lebiztosított állományúként kell nyilvántartani

11. §

A katonai szervezet a szerződés fennállásának időszakában keletkezett adatváltozásokat a Szolgálati adatlapon vezeti. A Szolgálati adatlapon bekövetkezett változásokról, illetve az önkéntes tartalékos tényleges katonai szolgálata előtt, valamint a tényleges katonai szolgálatból való leszerelést követő 8 napon belül értesíti az illetékes hadkiegészítő parancsnokságot.

Záró rendelkezések

12. §

(1) E rendeletben szereplő okmányminták és szerződésminta kiadására 2002. június 30-ig a HVKF intézkedik.

(2) A 8. § (2) bekezdésében meghatározott okmány rendszeresítéséig a szerződés megkötésekor az önkéntes tartalékos részére a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítők részére rendszeresített betétlapot kell kiadni.(3) A katonai szervezetek állománytáblájában a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól az önkéntes tartalékos viselt rendfokozata felfelé vagy lefelé egy rendfokozattal eltérhet.

Hatálybalépés

13. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Adója 1%-ának felajánlásával támogassa szervezetünket!

MATASZ:

18104965-1-41

Általános rendelkezések

1.§ 

1. Az egyesület neve: Magyar Tartalékosok Szövetsége
2. Az egyesület székhelye: 1026. Budapest, Hűvösvölgyi út 21-23.
3. 1. Működése Magyarország területére terjed ki.
4. Az egyesület jogi személy, rövidített neve: MATASZ
5. Az egyesület pecsétje: kör alakban az egyesület teljes neve, közepén az egyesület rövid neve, és alapításának éve (2001).
6. Az egyesület nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, szervezete pártoktól független. Képviselő jelölteknek és politikai pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, és nem fogad el.
7. Az egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény (a továbbiakban: Kszt.) alapján közhasznú társadalmi szervezet.
8. Az egyesület – a honvédelemről szóló 2004. évi CV. törvény 45.§-ának (1) bekezdése alapján – önkéntes alapon, a védelmi igazgatás szervei által koordináltan részt vesz a honvédelmi feladatok ellátásában. Közhasznú tevékenységét a Hvt. Preambulumában megfogalmazott honvédelmi célok megvalósítása érdekében, a Honvédelmi Minisztériummal, a honvédelem területi és helyi igazgatási szerveivel, és a Magyar Honvédség szerveivel kötött együttműködési megállapodások alapján látja el. A közhasznú tevékenység körében az egyesület az Alapszabály 2.§ szerinti feladatokat látja el.

 Az egyesület céljai,és a célok megvalósítását szolgáló eszközök

 2.§ 

1. A tartalékos katonák összefogása, különös tekintettel az önkéntes tartalékosokra.
2. Híd szerepének betöltése a Magyar Köztársaság hadereje és a magyar társadalom, valamint a Magyar Honvédség tényleges szolgálatot teljesítő béke, és hadkiegészítési állománya között.
3. Rendszeres kapcsolattartás a Magyar Honvédség szervezeteivel.
4. A haza védelme társadalmi támogatottságának elősegítése, részvétel a hazaszeretetre való nevelésben.
5. Önkéntes közreműködés a haza védelmi képességének erősítésében, részvétel a katasztrófa elhárítással és mentéssel, illetve az ár – és belvízvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában (Kszt. 26.§ c) pont 15. és 21. alpont).
6. A NATO országok védelmi szervezeteivel való interoperabilitás, és az euroatlanti integráció elősegítése (Kszt. 26.§ c) pont 19. alpont).
7. A katonai etika és viselkedési módok elfogadtatása, értékeik megőrzése és képviselete (Kszt.26.§ c) pont 4. és 5. alpont).
8. Közreműködés a haderő önkéntes jellegének erősítése érdekében folytatott tevékenységben, önkéntes részvétel a katonai kiképzési feladatok végrehajtásában (Kszt. 26.§ c) pont 4. alpont ).
9. A magyar katonai hagyományok ápolása (Kszt. 26.§ c) pont 5. alpont), a bajtársiasság és barátság elősegítése.
10. Az egyesület természetes személy tagjai fizikai állapotának erősítése, katonai sportversenyeken és kulturális programokban való részvétel biztosítása részükre (Kszt. 26.§ c) pont 5. és 14. alpont).
11. Tájékoztatás a Magyar Honvédség nemzetközi tevékenységeiről, az azokban való önkéntes részvétel lehetőségeiről, és a felkészítés elősegítése.
12. Az egyesület tagjai, valamint a tényleges katonai állományba tartozó szerződéses, önkéntes tartalékos, és hadköteles állományból tényleges katonai szolgálatot teljesítők családja helyzetének figyelemmel kisérése, az estleges problémák megoldásának segítése (Kszt. 26.§ c) pont 2. alpont).

3. § 

1. Az egyesület kiadja az egyesület folyóiratát, és az egyesület célkitűzéseit szolgáló alkalmi és időszakos kiadványokat.
2. Az egyesület együttműködik a hazai és a külföldi, hasonló tevékenységet folytató társadalmi szervezetekkel.
3. Az egyesület támogatja mindazon állampolgári szerveződéseket, amelyek feladatul tűzték ki a hazafiasságra való nevelést.
4. Az egyesület közhasznú szolgáltatásait a tagjain kívüli személyek is igénybe vehetik.

Az egyesület gazdálkodása

 4. § 

1. Az egyesület éves költségvetési terv alapján gazdálkodik. Bevételei a tagdíjakból, magán és jogi személyek támogatásaiból képződnek, a felajánlások elfogadásához az elnökség határozata szükséges.
2. Az egyesület tisztségviselői tisztségük ellátásáért tiszteletdíjazásban részesülhetnek, költségtérítésre jogosultak. 
3. Az egyesület vállalkozási tevékenységet az elnökség döntése alapján csak a közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.
4. Az egyesület befektetési tevékenységet az elnökség által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.
5. Az egyesület gazdálkodása során elért eredménye nem osztható fel, az csak a 2.§-ban meghatározott feladatokra fordítható.
6. Az egyesület könyvvizsgálót alkalmazhat.
7. Az egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait évente a Magyar Honvéd lapban és az egyesület alkalmi kiadványaiban nyilvánosságra hozza.

Az egyesületi tagság keletkezése

 5.§ 

1. Az egyesület tagja lehet: rendes tag, tiszteletbeli tag és pártoló tag.
2. Az egyesület rendes tagja: minden erkölcsileg feddhetetlen, büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetve bármely jogi személy, aki, illetve amely az egyesület céljait támogatja, az alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismeri el, és vállalja a tagsági díj fizetését, melynek összege az egyesület alapításakor 500 (Ötszáz) forint.
3. Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, aki az Alapszabályban foglalt célok megvalósítását személyes tekintélyével, tevékenységével jelentős mértékben elősegíti, a jövőben ehhez hatékony segítséget kíván nyújtani. A tagok jogai közül a 6. § (1) bekezdés a)-c) pontjai nem vonatkoznak rá.
4. Pártoló tag lehet minden természetes és jogi személy, aki, illetve amely nem kíván az egyesület rendes tagja lenni, de az Alapszabályt elfogadja és támogató tevékenységét alkalmilag, vagy rendszeresen kívánja kifejteni. A pártoló tagok az egyesülettel kötött megállapodás szerint gyakorolják a jogaikat és kötelezettségeiket. A tagok jogai közül a 6.§ (1) bekezdés a)-c) pontjai nem vonatkoznak rá.
5. A természetes személy belépési szándékát az egyesület által rendelkezésre bocsátott belépési nyilatkozat kitöltésével nyilvánítja ki. A felvételt a területi szervezet vezetősége fogadja el. Panasszal az elnökséghez lehet fordulni.
6. A jogi személy tag felvételéhez a küldöttgyűlés egyetértése szükséges. A jelentkezést a székhely szerint illetékes területi szervezet vezetőségén keresztül, az elnökség útján kell eljuttatni, amely arról véleményt nyilvánít. A jogi személy tag jogait és kötelezettségeit törvényes képviselője útján gyakorolja. Tevékenységét a székhely szerint illetékes területi szervezetben fejti ki.
7. A tiszteletbeli tagok tagsági viszonya az egyesület küldöttgyűlésén, az elnökség, illetve az egyesület bármely tagjának előterjesztésére, a jelenlévő küldöttek egyszerű többségi határozatával jön létre. A tiszteletbeli tagságot oklevél tanúsítja.
8. A tagsági jogok és kötelezettségek a tagnyilvántartásba való bejegyzéssel kezdődnek.

 A tagok jogai és kötelezettségei

 6. § 

1. A tag jogai:
2. 1. választójoga van, és a 18. életévét betöltött, természetes személy tag az egyesület bármely tisztségére megválasztható,
   2. az egyesület küldöttgyűlésén, illetve a háromnál több helyi csoporttal rendelkező területi szervezet taggyűlésén küldött útján képviselteti magát,
   3. szavazati joggal részt vehet a területi szervezet és a helyi csoport taggyűlésén,
   4. javaslatokat és indítványokat tehet, továbbá panasszal és felszólamlással fordulhat az egyesület illetékes szervéhez, tisztségviselőjéhez,
   5. részt vehet az egyesület rendezvényein és képzési, oktatási és kulturális tanfolyamain.
3. A tag kötelezettségei:
4. 1. aktívan működjék közre az egyesület céljainak, feladatainak megvalósításában és a vezető testületek határozatainak végrehajtásában,
   2. a vállalt feladatokat teljesítse lelkiismeretesen, becsületesen, és odaadóan,
   3. tartsa be az alapszabályban foglaltakat,
   4. fizesse a tagsági díjat.

 A tagság megszűnése

 7. § 

1. A tagság megszűnik:
2. 1. az elnökséghez írásban történő bejelentéssel,
   2. törléssel,
   3. fegyelmi büntetésként az elnökség általi kizárással, ha a tag a tevékenységével, vagy a magatartásával az egyesület céljainak megvalósítását veszélyezteti,
   4. elhalálozás esetén,
   5. tiszteletbeli tag esetén a cím visszavonásával,
   6. pártoló tag esetén a megállapodás felbontásával.
3. Azt a tagot, aki a tagdíjat a tárgyévet követő év első félév végéig felhívás ellenére sem rendezi, az egyesület tagjai sorából törölni kell.
4. Fegyelmi büntetésként kizárásra a területi vezetőség, mint fegyelmi bizottság javaslatára kerülhet sor. Az elbírálásra nyilvános meghallgatás alapján kerülhet sor, amelyen az eljárás alá vont egyesületi tag nyilatkozattételi és indítványtételi joggal jelen lehet. Távolléte a fegyelmi ügy érdemi elbírálását akkor nem akadályozza, ha a meghallgatás időpontjáról öt munkanappal korábban írásban értesítést kapott és távollétét előzetesen nem mentette ki. A kizárásról szóló határozat ellen a Küldöttgyűléshez lehet 15 napon belül – halasztó hatályú - fellebbezést benyújtani. A küldöttgyűlési döntés bírósági megtámadhatóságára az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 10.§-a az irányadó.
5. A tiszteletbeli tagságot a küldöttgyűlés visszavonhatja, ha a tiszteletbeli tag erre méltatlanná vált.
6. A tagsági viszony megszűnésekor a tag köteles tartozásait rendezni és a használatában levő, az egyesülettől átvett vagyontárgyat visszaszolgáltatni.

 Az egyesület szervezete és működésének alapvető szabályai

8. § 

1. Az egyesület szervezeti felépítése:
2. 1. az országos vezető testületek és bizottságaik,
   2. a területi (megyei, fővárosi) szervezetek, és azok vezetőségei, bizottságai,
   3. a helyi (városi, községi) csoportok, és azok vezetőségei, bizottságai.
3. Az országos vezető testületek és bizottságaik, valamint a területi szervezetek és helyi csoportok vezetőségei és bizottságai:
4. 1. akkor határozatképesek, ha üléseiken tagjainak több mint a fele jelen van,
   2. minden tagját – a Kszt. 8.§-ának (1) bekezdése szerinti kizárás figyelembe vételével –egy szavazat illeti meg,
   3. határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni,
   4. ülései nyilvánosak, azonban az elnök zárt ülés tartását rendelheti el, ha azt az ülés napirendi pontja adatvédelmi okból, vagy a személyiségi jogok védelme miatt szükségessé teszi.
5. A küldöttgyűlésnek, vagy a taggyűlésnek határozat-képtelenség miatti elhalasztása után másodszorra - azonos napirenddel – összehívott ülése a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha erről a tagokat előzetesen írásban értesítették.
6. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni.
7. A küldöttgyűlés (taggyűlés) és az elnökség (vezetőség) határozatait külön iratban kell rögzíteni, azokról nyilvántartást kell vezetni, illetőleg a határozatok egy példányát az elnök küldi meg - igazolható módon – írásban minden területi szervezet (helyi csoport) vezetőségének, illetve az országos elnökségnek (területi vezetőségnek). A határozatok tárát az elnökség (vezetőség) kezeli, feltüntetve a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, nyilvános szavazás esetén személyét.
8. Az egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléséről a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán tájékoztatja a nyilvánosságot. Az országos vezető testületek döntéseit az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, valamint az egyesület internetes honlapján hozza nyilvánosságra. Az egyesület működése során keletkezett iratokba bárki betekinthet az egyesület székhelyén, előzetesen egyeztetett időpontban.
9. A tisztségviselők választási rendjére vonatkozó közös szabályok:
10. 1. A választást jelölés előzi meg. Általában törekedni kell a többes jelölésre.
    2. Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervébe csak nagykorú (18. életévét betöltött) magyar állampolgár választható.
    3. A szavazás titkosan történik, ettől azonban a választásra jogosultak többségének egyetértésével el lehet térni.
    4. Az a jelölt tekinthető megválasztottnak, aki a legtöbb érvényes szavazatot megkapta.
    5. A választás eredménye ellen óvás nyújtható be, amelyek a szavazatszedő bizottságnak kell elbírálnia. További vita esetén a küldöttgyűlés (taggyűlés) dönt.
11. A választott tisztségviselő, vagy annak jelölt személy köteles előzetesen bejelenteni, ha más közhasznú szervezetnél vezető tisztséget tölt be. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az egyesületvezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 9.§ 

1. A vezető testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
2. 1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
   2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
3. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
4. 1. a vezető testület elnöke vagy tagja ,
   2. az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
   3. a cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
   4. az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 Az egyesület országos vezető testületei

10.§ 

1. Az egyesület országos vezető testületei:
2. 1. a küldöttgyűlés
   2. az elnökség
   3. az ellenőrző bizottság.
3. Az országos elnökség munkáját segítik az állandó bizottságok, valamint az esetenként megalakított bizottságok, melyek az elnökség irányításával működnek, és vezetőik az elnökségnek kötelesek beszámolni.
4. Az azonos érdeklődésű egyesületi tagok -az elnökség jóváhagyásával, és irányítása mellett- szakmai tagozatokat, szekciókat hozhatnak létre. Vezetőik az elnökségnek kötelesek beszámolni.
5. Ha az elnökség, vagy az ellenőrző bizottság létszáma a határozatképességet egy fővel meghaladóra csökken, a kiegészítés érdekében a küldöttgyűlést 60 napon belüli időpontra össze kell hívni.

  A küldöttgyűlés

11.§ 

1. Az egyesület legfőbb szerve a küldöttgyűlés, amely a tagok összességének képviselete. Az egyesületet érintő minden kérdésben döntési joggal rendelkezik.
2. A területi szervezeteket szavazati joggal ötven tagig az elnök, minden további megkezdett ötven tagig egy-egy küldött képviseli. A jogi személy rendes tag törvényes képviselője a küldöttgyűlésen szavazati joggal vesz részt.
3. A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt:
4. 1. az egyesület tiszteletbeli tagjai, és az elnökség által a küldöttgyűlésre meghívottak,
   2. az elnökség tagjai, és a működő szakmai tagozatok, szekciók vezetői, valamint
   3. az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai.

4. A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörei:
5. 1. megállapítja, vagy módosítja az alapszabályt,
   2. meghatározza az egyesület tevékenységét, hosszú távú programját és szakmai céljait,
   3. megválasztja az egyesület tisztségviselőit, így az egyesület elnökét, az ügyvezető elnökhelyettest, az elnökhelyetteseket (2 fő ), az elnökség tagjait (7 fő), valamint az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait;
   4. dönt a tiszteletbeli tagsági cím adományozásáról, és tiszteletbeli elnököt, tiszteletbeli elnökségi tagokat választhat;
   5. dönt az esetleges visszahívásokról, illetve cím visszavonásokról;
   6. dönt más társadalmi szervezettel való egyesülés, szétválás, úgy szintén a feloszlás kimondásáról, és ez esetben dönt az egyesület vagyonáról is;
   7. megállapítja a tagsági díj összegét, valamint a tagsági díj területi szervezeteket megillető részét;
   8. hozzájárul a jogi személy tag felvételéhez;
   9. jóváhagyja, vagy módosítja a Szervezeti és Működési Szabályzatot;
   10. elfogadja a testületi beszámolókat, az elnökség éves beszámolóját és a költségvetési beszámolót, ezzel egyidejűleg az egyesület közhasznúsági jelentését;
   11. jóváhagyja az egyesület éves tervét és meghatározza az egyesület költségvetését.
6. A küldöttgyűlés dönthet az egyesület működését érintő bármely más kérdésben.
7. A küldöttgyűlés nyilvános, azonban a küldöttek egyharmadának egyetértésével dönteni lehet a nyilvánosság kizárásáról, ha az ülés témája adatvédelmi vagy személyiségi jogot érint.
8. A küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az összehívásról az elnök gondoskodik a napirend írásbeli közlésével. A küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha ezt az elnökség tagjainak több mint 50 %-a, vagy a működő szervezetek fele, vagy a tagság legalább 10 %-a a cél megjelölésével kívánja, illetve, ha az ellenőrző bizottság kezdeményezi, vagy a bíróság elrendeli.

 Az elnökség

12.§ 

1. A küldöttgyűlések közötti időben az egyesület legfőbb képvieleti, ügyintéző vezető testülete a küldöttgyűlés által négy évre választott, 11 tagú elnökség.
2. Az elnökség üléseit saját ügyrendje szerint, kéthavonta tartja.
3. Az elnökségi ülést akkor is össze kell hívni, ha ezt az elnökség tagjainak több mint 50 %-a, vagy a működő szervezetek fele, vagy a tagság legalább 10 %-a a cél megjelölésével kívánja, illetve, ha az ellenőrző bizottság kezdeményezi, vagy a bíróság elrendeli.
4. Hatáskörébe tartoznak a küldöttgyűlés által meghatározott feladatok, valamint a halasztást nem tűrő ügyek intézése. Tevékenységéről köteles beszámolni a küldöttgyűlésnek.
5. Az elnökség üléseit az elnök, írásban, a napirend közlésével hívja össze.
6. Az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet:
7. 1. az elnökség tiszteletbeli tagja,
   2. a szakmai tagozat, szekció vezetője,
   3. a területi szervek elnökei, valamint
   4. a jogi személy tag törvényes képviselője.

  Az elnökség tagjai (tisztségviselői), feladat és hatáskörük

13.§ Az elnök 

1. Az egyesület legfőbb tisztségviselője az elnök, aki az elnökség közreműködésével irányítja az egyesület tevékenységét.
2. Az elnök:
3. 1. képviseli az egyesületet,
   2. összehívja a küldöttgyűlést, az elnökség üléseit azokon elnököl, vagy kijelöli a levezető elnököt,
   3. intézkedik az egyesület költségvetésének és költségvetési beszámolójának összeállításáról,
   4. gyakorolja a bankszámla feletti rendelkezési jogot önállóan, és utalványozási joggal rendelkezik, az elnökség bármely tagjával együttesen.
   5. gyakorolja az egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.
4. Az elnök lemondása, vagy tagsági viszonyának megszűnése esetén, 60 napon belül össze kell hívni a küldöttgyűlést az új elnök megválasztása végett. Ezen idő alatt az elnöki feladatot az elnökség által kijelölt elnökhelyettes látja el.
5. Az egyesület küldöttgyűlése határozatlan időre tiszteletbeli elnököt választhat. A tiszteletbeli elnök megválasztásával az elnökség tiszteletbeli tagjává válik.

Az elnökhelyettesek

14.§

1. Az elnökhelyettesek (2 fő) segítik az elnököt a munkájában.
2. Az elnökség ügyrendjében szabályozottan, irányítják az egyesület hazai és nemzetközi kapcsolatrendszeréből adódó feladatok végrehajtását. 
3. Az elnököt akadályoztatása esetén, együttesen minden vonatkozásban teljes jogkörrel helyettesítik. Az elnökség kijelölheti közülük az első számú helyettest.

Az ügyvezető elnökhelyettes 

15.§

1. Az egyesület vezető ügyintéző tisztségviselője az ügyvezető elnökhelyettes, aki segíti az elnök munkáját, és az egyesület tisztségviselőinek közreműködésével koordinálja és vezeti az egyesület szervezeti működését.
2. Az elnök akadályoztatása esetén, vagy megbízásából jogosult az egyesület képviseletére.
3. Az egyesület szervezeti életének koordinálása és tevékenységének vezetése során keletkezett iratokban önálló aláírási joga van.
4. Irányítja az elnökség ügyviteli teendőit és a nyilvántartások vezetését.

Az elnökségi tagok

16.§  

1. Az elnökségi tagok (7 fő) végrehajtják mindazon feladatokat, melyeket a küldöttgyűlés, vagy az elnökség esetenként rájuk bíz.
2. Felügyelik és vezetik az egyesület tevékenységének azon részterületeit, melyeket az elnökség az ügyrendjében szabályozottan előír részükre.

Az ellenőrző bizottság

17.§ 

1. Az egyesület küldöttgyűlése öt évre, három tagból álló ellenőrző bizottságot választ.
2. A bizottság ellenőrizni köteles:
3. 1. az egyesület törvényes és alapszabályszerű működését,
   2. az egyesület vezető testületei által meghozott határozatok végrehajtását,
   3. az egyesület tisztségviselőinek tevékenységét,
   4. az egyesület gazdálkodását,
   5. az egyesület elnökének felkérésére a területi szervezetek gazdálkodását.
4. A bizottság évenként megvizsgálja az egyesület költségvetési beszámolóját, és véleményét írásban közli az elnökséggel.
5. A bizottság megállapításai és javaslatai alapján az érintett vezető testület, vagy tisztségviselő köteles a megfelelő intézkedést megtenni és minderről a bizottságnak beszámolni.
6. A bizottság – az elnökségre vonatkozó szabályok alapján – maga állapítja meg működési rendjét, üléseit szükség szerint az ellenőrző bizottság elnöke hívja össze a napirend írásbeli közlésével.
7. A bizottság hatáskörére egyebekben a Kszt. 11.§-a irányadó.

Az egyesület területi és helyi szervezetei

18.§ 

1. Az egyesület területi szervezetei a megyei (fővárosi) szervezetek.  Az egyesület tagjai a városokban, községekben, legalább tíz tag kezdeményezésére helyi csoportot alapíthatnak.
2. A területi szervezetek nem önálló jogi személyek, de kérésükre, a küldöttgyűlés jóváhagyásával származtatott jogi személy szervezetté válhatnak.
3. A területi szervezet (helyi csoport) vezető szervei:
4. 1. a taggyűlés,
   2. a vezetőség,
   3. az elnök,
   4. a helyi feladatok ellátására alakított bizottságok.

A területi szervezet (helyi csoport) taggyűlése

19.§ 

1. A taggyűlés a területi szervezet (helyi csoport) legfőbb szerve. A taggyűlés az adott területi szervezet (helyi csoport) nyilvántartásában szereplő természetes és jogi személy tagok összessége. A háromnál több helyi csoporttal rendelkező területi szervezet taggyűlése a helyi csoportok 5-5 fős küldötteiből, és a jogi személy szervezetek törvényes képviselőiből áll.
2. A taggyűlés dönt a területi szervezet (helyi csoport) működésével kapcsolatos valamennyi ügyben, melyek nem tartoznak az egyesület küldöttgyűlésének, illetőleg elnökségének hatáskörébe.
3. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
4. 1. a területi szervezet (helyi csoport) vezetőségének, és tisztségviselőinek (elnök, elnökhelyettes, titkár, vezetőségi tag) megválasztása, illetve visszahívása,
   2. az egyesület küldöttgyűlésére (a meghatározott területi szervezet taggyűlésére) a küldöttek megválasztása,
   3. a vezetőség és tisztségviselőinek, továbbá a helyi csoportoknak a végzett munkáról történő beszámoltatása, költségvetési beszámoló elfogadása,
   4. az éves munkaterv és az éves költségvetési jóváhagyása,
   5. állásfoglalás a küldöttgyűlés (taggyűlés) elé kerülő javaslatokról és észrevételekről,
   6. a területi szervezet (helyí csoport) feloszlásáról,
   7. az önálló jogi személyiség kéréséről való döntés kezdeményezése.
5. A területi szervezet (helyi csoport) taggyűlését évente az elnök, írásban, a napirend közlésével hívja össze, továbbá akkor, ha a tagok egyharmada, vagy az egyesület elnöksége a cél megjelölésével azt indítványozza.

A területi szervezet (helyi csoport) vezetősége és tisztségviselői

20.§ 

1. A területi szervezet (helyi csoport) legfőbb ügyintéző, képviseleti vezető szerve az öt fős (a legalább háromtagú) vezetőség. A vezetőséget négy évre a taggyűlés választja. Feladat és hatáskörét az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.
2. A vezetőség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente tartja, az elnök által írásban közölt napirenddel.
3. A területi szervezetet (helyi csoportot) két vezetőségi ülés közötti időben az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes irányítja.

Hatályba léptető rendelkezések

21.§ 

1. Az Alapszabályt a Magyar Tartalékosok Szövetsége a Budapesten, 2001. július 14-én tartott alakuló ülésén elfogadta. Az alapszabály közhasznúság érdekében szükségessé vált, egységes szerkezetbe foglalt módosítását a 2001. november 10-i szabadszállási, illetve a 2003. február 22-i  és 2003. április 25-i budapesti, 2003. november 22-i balatonkenesei, valamint a 2004. március 26-i küldöttgyűlés fogadta el. A törvényi változás miatt szükségessé vált módosítást a 2005. március 5.-i küldöttgyűlés elfogadta és egységes szerkezetbe foglalta.
2. Az egyesület, mint közhasznú szervezet tekintetében az adóellenőrzést a székhelye szerinti adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet – a közhasznú működés törvényessége tekintetében- a reá irányadó szabályok szerint az Ügyészség látja el.
3. Az egyesület tevékenységére az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, illetőleg az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadóak.
4. A területi szervek létrejöttéig hatáskörüket az elnökség látja el.