Szigeti Lajos: A nemzetőrség megalakításának kérdései
HADTUDOMÁNY
X. évfolyam, 4. szám
NEM MAI cikk, de érdekes gondolatokat vet fel! Idézek belőle:
„….Kissé részletesebben, de a teljesség igénye nélkül, a megalakításra kerülő nemzetőrség három időszakban (békében, válsághelyzetben és háborúban) a következő feladatok végrehajtásában vállalhatna szerepet:
Békében: polgári szervek (önkormányzatok) támogatása; honvédelmi oktatás; katonai szakelőképzés (gépjárművezetés, ejtőernyőzés, repülés stb.); ünnepségek, rendezvények biztosítása, díszőrségek; tűzszerészi feladatok; kábítószer elleni műveletek; migráció (embercsempészet) elleni műveletek; katasztrófaelhárítás, -felszámolás, helyreállítási munkálatok; fontos objektumok (veszélyes üzemek) őrzése-védelme és humanitárius segélyakciók.
Válsághelyzetben: polgári hatóságok (védelmi bizottságok) támogatása; katasztrófaelhárítás, -felszámolás, helyreállítási munkálatok; tűzszerészi feladatok; a honvédség tartalékának biztosítása; nem harci jellegű kiürítés; objektumvédelmi feladatok; terület-ellenőrzés és az államhatár bizonyos szakaszainak biztosítása, zárása, fontos irányok védelme.
Háborúban: objektumvédelmi és tűzszerészi feladatok; csapatok felvonulásának biztosítása (forgalomszabályozás); befogadó nemzeti támogatás egyes feladatainak megoldása; terület-ellenőrzés; kisebb ellenséges erők (légideszant-, felderítő-, terrorista-diverziós erők, csoportok stb.) felderítése, üldözése, bekerítése, esetleges megsemmisítése (rendőrséggel, határőrséggel közösen); csapást szenvedett ipari, katonai objektumok, szervezetek mentése, mentesítése (más szervezetekkel együttműködve); veszélyes és veszélyeztetett üzemek, települések, lakosság és az anyagi javak mentése, mentesítése (evakuálása).
A nemzetőrség létrehozásának néhány elvi és gyakorlati kérdése
A hazai történeti tapasztalatok és a nemzetközi gyakorlat alapján a fenti (a teljesség igénye nélkül felsorolt) feladatokat célszerűen át lehetne adni az új szervezetnek, a Nemzetőrségnek. Ennek figyelembevételével, a Nemzetőrség létrehozásával kapcsolatban mindenekelőtt a következő elveket, kérdéseket és megoldásra váró gyakorlati problémákat szükséges elemezni, majd figyelembe venni:
a Nemzetőrség (???kezdő”) személyi állományát a Magyar Honvédségből leszerelt, kiképzett állományból lehetne célszerűen biztosítani, alapvetően önkéntes jelentkezés mellett, természetesen megfelelő illetménnyel;
a Nemzetőrség ???parancsnoki állományának” felkészítésére, tovább- és átképzésére a ZMNE oktatói gárdája - a Magyar Honvédség kiképzőbázisait is felhasználva - minden tekintetben alkalmas;
a nemzetőri szolgálat felső korhatárát a jelenlegi hadköteles kor felső határáig (50 éves korig) célszerű fenntartani. A tisztek esetében viszont érdemes megfontolni a 60 éves korig történő kiterjesztés lehetőségét is;
a nemzetőröket mindenképpen el kell látni egyenruhával, valamint megfelelő felszerelést is biztosítani kell számukra, amit részben (például a ruházatot és egyes felszerelési anyagokat) saját maguk tárolnának és tartanának karban;
a nemzetőrök kiképzését, a gyakorlatok végrehajtását a honvédelmi tárca költségvetéséből (azon belül) célszerű biztosítani;5
a Nemzetőrséget (egyfajta változatként, természetesen csak akkor, ha nem lenne önálló fegyveres erő) célszerű lenne a nemzetközi tapasztalatok alapján a Magyar Honvédség részeként létrehozni és alkalmazni;
a Nemzetőrség szervezetét a korábbi (az 1848. évi XXII. törvénycikk) és a hasonló rendeltetésű külföldi szervezetek tapasztalatai alapján, célszerű lenne alulról felfelé kiépíteni. Ezzel összefüggésben: az első ütemben a szervezetét és a működési elvek kidolgozását végző szervezetet, a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségében (előkészítő szervezetet) létrehozni; a második ütemben megkezdeni a városi (esetleg város környéki) nemzetőralegységek (nagyságtól függően: század, zászlóalj, ezred) létrehozását; harmadik ütemben a létrehozott nemzetőr (al-) egységek felkészítését, vezetését végző régió vagy megyei (fővárosi) nemzetőr-parancsnokságokat célszerű létrehozni.
VÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT
ÉS HADERŐREFORM
Nagy Gábor mk. ezredes
HM HVK integrációs főnök-helyettes
2003. november 6.
- 2006-ra 9 NATO-kompatibilis, korszerű eszközökkel felszerelt, telepíthető, rugalmas, kiképzett, feltöltött zászlóalj,
- Korszerű vadászrepülőgépek, háromdimenziós radarok, harci- és szállítóhelikopterek modernizálása, beszerzése
- Speciális képességeket alakítunk ki (víztisztító, hídépítő, katonai rendész)
- Fontos szövetségi követelményeket elégít ki (NRF, FP-2004, PCC )
- Előrehozott modernizáció (szervezeti, műveleti, technikai)
- Megnövelt, hatékonyabb tűzerő
- Fokozott telepíthetőség
- Egyszerűbb fenntarthatóság
- Összhangban van a NATO által adott iránymutatással
