Magyar Tartalékosok Országos Szövetsége, Budapest

Általános rendelkezések

1.§ 

1. Az egyesület neve: Magyar Tartalékosok Szövetsége
2. Az egyesület székhelye: 1026. Budapest, Hűvösvölgyi út 21-23.
3. 1. Működése Magyarország területére terjed ki.
4. Az egyesület jogi személy, rövidített neve: MATASZ
5. Az egyesület pecsétje: kör alakban az egyesület teljes neve, közepén az egyesület rövid neve, és alapításának éve (2001).
6. Az egyesület nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, szervezete pártoktól független. Képviselő jelölteknek és politikai pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, és nem fogad el.
7. Az egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény (a továbbiakban: Kszt.) alapján közhasznú társadalmi szervezet.
8. Az egyesület – a honvédelemről szóló 2004. évi CV. törvény 45.§-ának (1) bekezdése alapján – önkéntes alapon, a védelmi igazgatás szervei által koordináltan részt vesz a honvédelmi feladatok ellátásában. Közhasznú tevékenységét a Hvt. Preambulumában megfogalmazott honvédelmi célok megvalósítása érdekében, a Honvédelmi Minisztériummal, a honvédelem területi és helyi igazgatási szerveivel, és a Magyar Honvédség szerveivel kötött együttműködési megállapodások alapján látja el. A közhasznú tevékenység körében az egyesület az Alapszabály 2.§ szerinti feladatokat látja el.

 Az egyesület céljai,és a célok megvalósítását szolgáló eszközök

 2.§ 

1. A tartalékos katonák összefogása, különös tekintettel az önkéntes tartalékosokra.
2. Híd szerepének betöltése a Magyar Köztársaság hadereje és a magyar társadalom, valamint a Magyar Honvédség tényleges szolgálatot teljesítő béke, és hadkiegészítési állománya között.
3. Rendszeres kapcsolattartás a Magyar Honvédség szervezeteivel.
4. A haza védelme társadalmi támogatottságának elősegítése, részvétel a hazaszeretetre való nevelésben.
5. Önkéntes közreműködés a haza védelmi képességének erősítésében, részvétel a katasztrófa elhárítással és mentéssel, illetve az ár – és belvízvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában (Kszt. 26.§ c) pont 15. és 21. alpont).
6. A NATO országok védelmi szervezeteivel való interoperabilitás, és az euroatlanti integráció elősegítése (Kszt. 26.§ c) pont 19. alpont).
7. A katonai etika és viselkedési módok elfogadtatása, értékeik megőrzése és képviselete (Kszt.26.§ c) pont 4. és 5. alpont).
8. Közreműködés a haderő önkéntes jellegének erősítése érdekében folytatott tevékenységben, önkéntes részvétel a katonai kiképzési feladatok végrehajtásában (Kszt. 26.§ c) pont 4. alpont ).
9. A magyar katonai hagyományok ápolása (Kszt. 26.§ c) pont 5. alpont), a bajtársiasság és barátság elősegítése.
10. Az egyesület természetes személy tagjai fizikai állapotának erősítése, katonai sportversenyeken és kulturális programokban való részvétel biztosítása részükre (Kszt. 26.§ c) pont 5. és 14. alpont).
11. Tájékoztatás a Magyar Honvédség nemzetközi tevékenységeiről, az azokban való önkéntes részvétel lehetőségeiről, és a felkészítés elősegítése.
12. Az egyesület tagjai, valamint a tényleges katonai állományba tartozó szerződéses, önkéntes tartalékos, és hadköteles állományból tényleges katonai szolgálatot teljesítők családja helyzetének figyelemmel kisérése, az estleges problémák megoldásának segítése (Kszt. 26.§ c) pont 2. alpont).

3. § 

1. Az egyesület kiadja az egyesület folyóiratát, és az egyesület célkitűzéseit szolgáló alkalmi és időszakos kiadványokat.
2. Az egyesület együttműködik a hazai és a külföldi, hasonló tevékenységet folytató társadalmi szervezetekkel.
3. Az egyesület támogatja mindazon állampolgári szerveződéseket, amelyek feladatul tűzték ki a hazafiasságra való nevelést.
4. Az egyesület közhasznú szolgáltatásait a tagjain kívüli személyek is igénybe vehetik.

Az egyesület gazdálkodása

 4. § 

1. Az egyesület éves költségvetési terv alapján gazdálkodik. Bevételei a tagdíjakból, magán és jogi személyek támogatásaiból képződnek, a felajánlások elfogadásához az elnökség határozata szükséges.
2. Az egyesület tisztségviselői tisztségük ellátásáért tiszteletdíjazásban részesülhetnek, költségtérítésre jogosultak. 
3. Az egyesület vállalkozási tevékenységet az elnökség döntése alapján csak a közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.
4. Az egyesület befektetési tevékenységet az elnökség által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.
5. Az egyesület gazdálkodása során elért eredménye nem osztható fel, az csak a 2.§-ban meghatározott feladatokra fordítható.
6. Az egyesület könyvvizsgálót alkalmazhat.
7. Az egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait évente a Magyar Honvéd lapban és az egyesület alkalmi kiadványaiban nyilvánosságra hozza.

Az egyesületi tagság keletkezése

 5.§ 

1. Az egyesület tagja lehet: rendes tag, tiszteletbeli tag és pártoló tag.
2. Az egyesület rendes tagja: minden erkölcsileg feddhetetlen, büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetve bármely jogi személy, aki, illetve amely az egyesület céljait támogatja, az alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismeri el, és vállalja a tagsági díj fizetését, melynek összege az egyesület alapításakor 500 (Ötszáz) forint.
3. Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, aki az Alapszabályban foglalt célok megvalósítását személyes tekintélyével, tevékenységével jelentős mértékben elősegíti, a jövőben ehhez hatékony segítséget kíván nyújtani. A tagok jogai közül a 6. § (1) bekezdés a)-c) pontjai nem vonatkoznak rá.
4. Pártoló tag lehet minden természetes és jogi személy, aki, illetve amely nem kíván az egyesület rendes tagja lenni, de az Alapszabályt elfogadja és támogató tevékenységét alkalmilag, vagy rendszeresen kívánja kifejteni. A pártoló tagok az egyesülettel kötött megállapodás szerint gyakorolják a jogaikat és kötelezettségeiket. A tagok jogai közül a 6.§ (1) bekezdés a)-c) pontjai nem vonatkoznak rá.
5. A természetes személy belépési szándékát az egyesület által rendelkezésre bocsátott belépési nyilatkozat kitöltésével nyilvánítja ki. A felvételt a területi szervezet vezetősége fogadja el. Panasszal az elnökséghez lehet fordulni.
6. A jogi személy tag felvételéhez a küldöttgyűlés egyetértése szükséges. A jelentkezést a székhely szerint illetékes területi szervezet vezetőségén keresztül, az elnökség útján kell eljuttatni, amely arról véleményt nyilvánít. A jogi személy tag jogait és kötelezettségeit törvényes képviselője útján gyakorolja. Tevékenységét a székhely szerint illetékes területi szervezetben fejti ki.
7. A tiszteletbeli tagok tagsági viszonya az egyesület küldöttgyűlésén, az elnökség, illetve az egyesület bármely tagjának előterjesztésére, a jelenlévő küldöttek egyszerű többségi határozatával jön létre. A tiszteletbeli tagságot oklevél tanúsítja.
8. A tagsági jogok és kötelezettségek a tagnyilvántartásba való bejegyzéssel kezdődnek.

 A tagok jogai és kötelezettségei

 6. § 

1. A tag jogai:
2. 1. választójoga van, és a 18. életévét betöltött, természetes személy tag az egyesület bármely tisztségére megválasztható,
   2. az egyesület küldöttgyűlésén, illetve a háromnál több helyi csoporttal rendelkező területi szervezet taggyűlésén küldött útján képviselteti magát,
   3. szavazati joggal részt vehet a területi szervezet és a helyi csoport taggyűlésén,
   4. javaslatokat és indítványokat tehet, továbbá panasszal és felszólamlással fordulhat az egyesület illetékes szervéhez, tisztségviselőjéhez,
   5. részt vehet az egyesület rendezvényein és képzési, oktatási és kulturális tanfolyamain.
3. A tag kötelezettségei:
4. 1. aktívan működjék közre az egyesület céljainak, feladatainak megvalósításában és a vezető testületek határozatainak végrehajtásában,
   2. a vállalt feladatokat teljesítse lelkiismeretesen, becsületesen, és odaadóan,
   3. tartsa be az alapszabályban foglaltakat,
   4. fizesse a tagsági díjat.

 A tagság megszűnése

 7. § 

1. A tagság megszűnik:
2. 1. az elnökséghez írásban történő bejelentéssel,
   2. törléssel,
   3. fegyelmi büntetésként az elnökség általi kizárással, ha a tag a tevékenységével, vagy a magatartásával az egyesület céljainak megvalósítását veszélyezteti,
   4. elhalálozás esetén,
   5. tiszteletbeli tag esetén a cím visszavonásával,
   6. pártoló tag esetén a megállapodás felbontásával.
3. Azt a tagot, aki a tagdíjat a tárgyévet követő év első félév végéig felhívás ellenére sem rendezi, az egyesület tagjai sorából törölni kell.
4. Fegyelmi büntetésként kizárásra a területi vezetőség, mint fegyelmi bizottság javaslatára kerülhet sor. Az elbírálásra nyilvános meghallgatás alapján kerülhet sor, amelyen az eljárás alá vont egyesületi tag nyilatkozattételi és indítványtételi joggal jelen lehet. Távolléte a fegyelmi ügy érdemi elbírálását akkor nem akadályozza, ha a meghallgatás időpontjáról öt munkanappal korábban írásban értesítést kapott és távollétét előzetesen nem mentette ki. A kizárásról szóló határozat ellen a Küldöttgyűléshez lehet 15 napon belül – halasztó hatályú - fellebbezést benyújtani. A küldöttgyűlési döntés bírósági megtámadhatóságára az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 10.§-a az irányadó.
5. A tiszteletbeli tagságot a küldöttgyűlés visszavonhatja, ha a tiszteletbeli tag erre méltatlanná vált.
6. A tagsági viszony megszűnésekor a tag köteles tartozásait rendezni és a használatában levő, az egyesülettől átvett vagyontárgyat visszaszolgáltatni.

 Az egyesület szervezete és működésének alapvető szabályai

8. § 

1. Az egyesület szervezeti felépítése:
2. 1. az országos vezető testületek és bizottságaik,
   2. a területi (megyei, fővárosi) szervezetek, és azok vezetőségei, bizottságai,
   3. a helyi (városi, községi) csoportok, és azok vezetőségei, bizottságai.
3. Az országos vezető testületek és bizottságaik, valamint a területi szervezetek és helyi csoportok vezetőségei és bizottságai:
4. 1. akkor határozatképesek, ha üléseiken tagjainak több mint a fele jelen van,
   2. minden tagját – a Kszt. 8.§-ának (1) bekezdése szerinti kizárás figyelembe vételével –egy szavazat illeti meg,
   3. határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni,
   4. ülései nyilvánosak, azonban az elnök zárt ülés tartását rendelheti el, ha azt az ülés napirendi pontja adatvédelmi okból, vagy a személyiségi jogok védelme miatt szükségessé teszi.
5. A küldöttgyűlésnek, vagy a taggyűlésnek határozat-képtelenség miatti elhalasztása után másodszorra - azonos napirenddel – összehívott ülése a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha erről a tagokat előzetesen írásban értesítették.
6. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni.
7. A küldöttgyűlés (taggyűlés) és az elnökség (vezetőség) határozatait külön iratban kell rögzíteni, azokról nyilvántartást kell vezetni, illetőleg a határozatok egy példányát az elnök küldi meg - igazolható módon – írásban minden területi szervezet (helyi csoport) vezetőségének, illetve az országos elnökségnek (területi vezetőségnek). A határozatok tárát az elnökség (vezetőség) kezeli, feltüntetve a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, nyilvános szavazás esetén személyét.
8. Az egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléséről a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán tájékoztatja a nyilvánosságot. Az országos vezető testületek döntéseit az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, valamint az egyesület internetes honlapján hozza nyilvánosságra. Az egyesület működése során keletkezett iratokba bárki betekinthet az egyesület székhelyén, előzetesen egyeztetett időpontban.
9. A tisztségviselők választási rendjére vonatkozó közös szabályok:
10. 1. A választást jelölés előzi meg. Általában törekedni kell a többes jelölésre.
    2. Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervébe csak nagykorú (18. életévét betöltött) magyar állampolgár választható.
    3. A szavazás titkosan történik, ettől azonban a választásra jogosultak többségének egyetértésével el lehet térni.
    4. Az a jelölt tekinthető megválasztottnak, aki a legtöbb érvényes szavazatot megkapta.
    5. A választás eredménye ellen óvás nyújtható be, amelyek a szavazatszedő bizottságnak kell elbírálnia. További vita esetén a küldöttgyűlés (taggyűlés) dönt.
11. A választott tisztségviselő, vagy annak jelölt személy köteles előzetesen bejelenteni, ha más közhasznú szervezetnél vezető tisztséget tölt be. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az egyesületvezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 9.§ 

1. A vezető testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
2. 1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
   2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
3. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
4. 1. a vezető testület elnöke vagy tagja ,
   2. az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
   3. a cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
   4. az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 Az egyesület országos vezető testületei

10.§ 

1. Az egyesület országos vezető testületei:
2. 1. a küldöttgyűlés
   2. az elnökség
   3. az ellenőrző bizottság.
3. Az országos elnökség munkáját segítik az állandó bizottságok, valamint az esetenként megalakított bizottságok, melyek az elnökség irányításával működnek, és vezetőik az elnökségnek kötelesek beszámolni.
4. Az azonos érdeklődésű egyesületi tagok -az elnökség jóváhagyásával, és irányítása mellett- szakmai tagozatokat, szekciókat hozhatnak létre. Vezetőik az elnökségnek kötelesek beszámolni.
5. Ha az elnökség, vagy az ellenőrző bizottság létszáma a határozatképességet egy fővel meghaladóra csökken, a kiegészítés érdekében a küldöttgyűlést 60 napon belüli időpontra össze kell hívni.

  A küldöttgyűlés

11.§ 

1. Az egyesület legfőbb szerve a küldöttgyűlés, amely a tagok összességének képviselete. Az egyesületet érintő minden kérdésben döntési joggal rendelkezik.
2. A területi szervezeteket szavazati joggal ötven tagig az elnök, minden további megkezdett ötven tagig egy-egy küldött képviseli. A jogi személy rendes tag törvényes képviselője a küldöttgyűlésen szavazati joggal vesz részt.
3. A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt:
4. 1. az egyesület tiszteletbeli tagjai, és az elnökség által a küldöttgyűlésre meghívottak,
   2. az elnökség tagjai, és a működő szakmai tagozatok, szekciók vezetői, valamint
   3. az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai.

4. A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörei:
5. 1. megállapítja, vagy módosítja az alapszabályt,
   2. meghatározza az egyesület tevékenységét, hosszú távú programját és szakmai céljait,
   3. megválasztja az egyesület tisztségviselőit, így az egyesület elnökét, az ügyvezető elnökhelyettest, az elnökhelyetteseket (2 fő ), az elnökség tagjait (7 fő), valamint az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait;
   4. dönt a tiszteletbeli tagsági cím adományozásáról, és tiszteletbeli elnököt, tiszteletbeli elnökségi tagokat választhat;
   5. dönt az esetleges visszahívásokról, illetve cím visszavonásokról;
   6. dönt más társadalmi szervezettel való egyesülés, szétválás, úgy szintén a feloszlás kimondásáról, és ez esetben dönt az egyesület vagyonáról is;
   7. megállapítja a tagsági díj összegét, valamint a tagsági díj területi szervezeteket megillető részét;
   8. hozzájárul a jogi személy tag felvételéhez;
   9. jóváhagyja, vagy módosítja a Szervezeti és Működési Szabályzatot;
   10. elfogadja a testületi beszámolókat, az elnökség éves beszámolóját és a költségvetési beszámolót, ezzel egyidejűleg az egyesület közhasznúsági jelentését;
   11. jóváhagyja az egyesület éves tervét és meghatározza az egyesület költségvetését.
6. A küldöttgyűlés dönthet az egyesület működését érintő bármely más kérdésben.
7. A küldöttgyűlés nyilvános, azonban a küldöttek egyharmadának egyetértésével dönteni lehet a nyilvánosság kizárásáról, ha az ülés témája adatvédelmi vagy személyiségi jogot érint.
8. A küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az összehívásról az elnök gondoskodik a napirend írásbeli közlésével. A küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha ezt az elnökség tagjainak több mint 50 %-a, vagy a működő szervezetek fele, vagy a tagság legalább 10 %-a a cél megjelölésével kívánja, illetve, ha az ellenőrző bizottság kezdeményezi, vagy a bíróság elrendeli.

 Az elnökség

12.§ 

1. A küldöttgyűlések közötti időben az egyesület legfőbb képvieleti, ügyintéző vezető testülete a küldöttgyűlés által négy évre választott, 11 tagú elnökség.
2. Az elnökség üléseit saját ügyrendje szerint, kéthavonta tartja.
3. Az elnökségi ülést akkor is össze kell hívni, ha ezt az elnökség tagjainak több mint 50 %-a, vagy a működő szervezetek fele, vagy a tagság legalább 10 %-a a cél megjelölésével kívánja, illetve, ha az ellenőrző bizottság kezdeményezi, vagy a bíróság elrendeli.
4. Hatáskörébe tartoznak a küldöttgyűlés által meghatározott feladatok, valamint a halasztást nem tűrő ügyek intézése. Tevékenységéről köteles beszámolni a küldöttgyűlésnek.
5. Az elnökség üléseit az elnök, írásban, a napirend közlésével hívja össze.
6. Az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet:
7. 1. az elnökség tiszteletbeli tagja,
   2. a szakmai tagozat, szekció vezetője,
   3. a területi szervek elnökei, valamint
   4. a jogi személy tag törvényes képviselője.

  Az elnökség tagjai (tisztségviselői), feladat és hatáskörük

13.§ Az elnök 

1. Az egyesület legfőbb tisztségviselője az elnök, aki az elnökség közreműködésével irányítja az egyesület tevékenységét.
2. Az elnök:
3. 1. képviseli az egyesületet,
   2. összehívja a küldöttgyűlést, az elnökség üléseit azokon elnököl, vagy kijelöli a levezető elnököt,
   3. intézkedik az egyesület költségvetésének és költségvetési beszámolójának összeállításáról,
   4. gyakorolja a bankszámla feletti rendelkezési jogot önállóan, és utalványozási joggal rendelkezik, az elnökség bármely tagjával együttesen.
   5. gyakorolja az egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.
4. Az elnök lemondása, vagy tagsági viszonyának megszűnése esetén, 60 napon belül össze kell hívni a küldöttgyűlést az új elnök megválasztása végett. Ezen idő alatt az elnöki feladatot az elnökség által kijelölt elnökhelyettes látja el.
5. Az egyesület küldöttgyűlése határozatlan időre tiszteletbeli elnököt választhat. A tiszteletbeli elnök megválasztásával az elnökség tiszteletbeli tagjává válik.

Az elnökhelyettesek

14.§

1. Az elnökhelyettesek (2 fő) segítik az elnököt a munkájában.
2. Az elnökség ügyrendjében szabályozottan, irányítják az egyesület hazai és nemzetközi kapcsolatrendszeréből adódó feladatok végrehajtását. 
3. Az elnököt akadályoztatása esetén, együttesen minden vonatkozásban teljes jogkörrel helyettesítik. Az elnökség kijelölheti közülük az első számú helyettest.

Az ügyvezető elnökhelyettes 

15.§

1. Az egyesület vezető ügyintéző tisztségviselője az ügyvezető elnökhelyettes, aki segíti az elnök munkáját, és az egyesület tisztségviselőinek közreműködésével koordinálja és vezeti az egyesület szervezeti működését.
2. Az elnök akadályoztatása esetén, vagy megbízásából jogosult az egyesület képviseletére.
3. Az egyesület szervezeti életének koordinálása és tevékenységének vezetése során keletkezett iratokban önálló aláírási joga van.
4. Irányítja az elnökség ügyviteli teendőit és a nyilvántartások vezetését.

Az elnökségi tagok

16.§  

1. Az elnökségi tagok (7 fő) végrehajtják mindazon feladatokat, melyeket a küldöttgyűlés, vagy az elnökség esetenként rájuk bíz.
2. Felügyelik és vezetik az egyesület tevékenységének azon részterületeit, melyeket az elnökség az ügyrendjében szabályozottan előír részükre.

Az ellenőrző bizottság

17.§ 

1. Az egyesület küldöttgyűlése öt évre, három tagból álló ellenőrző bizottságot választ.
2. A bizottság ellenőrizni köteles:
3. 1. az egyesület törvényes és alapszabályszerű működését,
   2. az egyesület vezető testületei által meghozott határozatok végrehajtását,
   3. az egyesület tisztségviselőinek tevékenységét,
   4. az egyesület gazdálkodását,
   5. az egyesület elnökének felkérésére a területi szervezetek gazdálkodását.
4. A bizottság évenként megvizsgálja az egyesület költségvetési beszámolóját, és véleményét írásban közli az elnökséggel.
5. A bizottság megállapításai és javaslatai alapján az érintett vezető testület, vagy tisztségviselő köteles a megfelelő intézkedést megtenni és minderről a bizottságnak beszámolni.
6. A bizottság – az elnökségre vonatkozó szabályok alapján – maga állapítja meg működési rendjét, üléseit szükség szerint az ellenőrző bizottság elnöke hívja össze a napirend írásbeli közlésével.
7. A bizottság hatáskörére egyebekben a Kszt. 11.§-a irányadó.

Az egyesület területi és helyi szervezetei

18.§ 

1. Az egyesület területi szervezetei a megyei (fővárosi) szervezetek.  Az egyesület tagjai a városokban, községekben, legalább tíz tag kezdeményezésére helyi csoportot alapíthatnak.
2. A területi szervezetek nem önálló jogi személyek, de kérésükre, a küldöttgyűlés jóváhagyásával származtatott jogi személy szervezetté válhatnak.
3. A területi szervezet (helyi csoport) vezető szervei:
4. 1. a taggyűlés,
   2. a vezetőség,
   3. az elnök,
   4. a helyi feladatok ellátására alakított bizottságok.

A területi szervezet (helyi csoport) taggyűlése

19.§ 

1. A taggyűlés a területi szervezet (helyi csoport) legfőbb szerve. A taggyűlés az adott területi szervezet (helyi csoport) nyilvántartásában szereplő természetes és jogi személy tagok összessége. A háromnál több helyi csoporttal rendelkező területi szervezet taggyűlése a helyi csoportok 5-5 fős küldötteiből, és a jogi személy szervezetek törvényes képviselőiből áll.
2. A taggyűlés dönt a területi szervezet (helyi csoport) működésével kapcsolatos valamennyi ügyben, melyek nem tartoznak az egyesület küldöttgyűlésének, illetőleg elnökségének hatáskörébe.
3. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
4. 1. a területi szervezet (helyi csoport) vezetőségének, és tisztségviselőinek (elnök, elnökhelyettes, titkár, vezetőségi tag) megválasztása, illetve visszahívása,
   2. az egyesület küldöttgyűlésére (a meghatározott területi szervezet taggyűlésére) a küldöttek megválasztása,
   3. a vezetőség és tisztségviselőinek, továbbá a helyi csoportoknak a végzett munkáról történő beszámoltatása, költségvetési beszámoló elfogadása,
   4. az éves munkaterv és az éves költségvetési jóváhagyása,
   5. állásfoglalás a küldöttgyűlés (taggyűlés) elé kerülő javaslatokról és észrevételekről,
   6. a területi szervezet (helyí csoport) feloszlásáról,
   7. az önálló jogi személyiség kéréséről való döntés kezdeményezése.
5. A területi szervezet (helyi csoport) taggyűlését évente az elnök, írásban, a napirend közlésével hívja össze, továbbá akkor, ha a tagok egyharmada, vagy az egyesület elnöksége a cél megjelölésével azt indítványozza.

A területi szervezet (helyi csoport) vezetősége és tisztségviselői

20.§ 

1. A területi szervezet (helyi csoport) legfőbb ügyintéző, képviseleti vezető szerve az öt fős (a legalább háromtagú) vezetőség. A vezetőséget négy évre a taggyűlés választja. Feladat és hatáskörét az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.
2. A vezetőség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente tartja, az elnök által írásban közölt napirenddel.
3. A területi szervezetet (helyi csoportot) két vezetőségi ülés közötti időben az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes irányítja.

Hatályba léptető rendelkezések

21.§ 

1. Az Alapszabályt a Magyar Tartalékosok Szövetsége a Budapesten, 2001. július 14-én tartott alakuló ülésén elfogadta. Az alapszabály közhasznúság érdekében szükségessé vált, egységes szerkezetbe foglalt módosítását a 2001. november 10-i szabadszállási, illetve a 2003. február 22-i  és 2003. április 25-i budapesti, 2003. november 22-i balatonkenesei, valamint a 2004. március 26-i küldöttgyűlés fogadta el. A törvényi változás miatt szükségessé vált módosítást a 2005. március 5.-i küldöttgyűlés elfogadta és egységes szerkezetbe foglalta.
2. Az egyesület, mint közhasznú szervezet tekintetében az adóellenőrzést a székhelye szerinti adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet – a közhasznú működés törvényessége tekintetében- a reá irányadó szabályok szerint az Ügyészség látja el.
3. Az egyesület tevékenységére az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, illetőleg az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadóak.
4. A területi szervek létrejöttéig hatáskörüket az elnökség látja el.